12.Rész~Harry

A fotózás után haza mentünk.Leültünk és rendeltünk kaját,majd tévéztünk és videó játékozni kezdtek a többiek.
Mivel én folyton lebénáztam Zayn-t kihívott egy "meccsre".
-Szerintem,jobb,ha most feladod Zayn.Ugyis én fogok nyerni.
-Azt csak hiszed.
És elkezdődött a játék.Több,mint egy órán keresztül csak mi ketten játszottunk,mert Zayn nem tudta elfogadni,hogy folyton legyőztem.Vicces volt.
-Most én jövők.-szólt Niall
-Oké.-válaszoltam.Nagyon belejöttem a játékba.
-Engem is legyőzöl?-nézett rám fél mosolyra húzva a száját
-Az lenne a célom.-válaszoltam
Niall egymás után vagy ötször megvert,mikor úgy döntöttem feladom.Nem játszok vele többet.
-Oké!Feladom.Nem tudlak megverni.-válaszoltam és felnyújtottam a magasba a controller-t ,amit Harry vett ki a kezemből,így átvéve a helyemet.
A fiúk nagyon erős meccset játszottak,de Harry-nek nagy nehezen mégis sikerült megvernie Niall-t.

-Eljössz velem vacsorázni?-kérdezte Harry,mikor kimentem a konyhába tölteni magamnak narancs levet és ő utánam jött.
-Öhm...igen.-válaszoltam mosolyogva
-Akkor gyere.-nyújtotta a kezét.Megfogtam és útközben levettük a fogasról a kabátunkat,majd beszálltunk az autójába.
-Hogy érzed magad?-kérdezte egy pillanatra rám pillantva
-Jól...és te?-kérdeztem vissza
-Jól...feltehetek egy kérdést?
-Persze.
-Mire emlékszel?
-Az utolsó,amire emlékszem az a te arcod.-válaszoltam,miközben a ujjaimat néztem,mintha ,olyan érdekesek lennének.
-Értem.-Pár perc múlva megérkeztünk egy étterem elé. Harry kiszállt,majd átjött az én oldalamra.Hirtelen megint elkapott a déjà vu érzés.
-Én már voltam itt.-mondtam,mikor megláttam az éttermet.
-Biztos vagy benne?-nézett rám Harry
-Igen.Miért?
-Mert ide csak mi szoktunk járni senki más a bandán kívül.
-Pedig biztos vagyok benne,hogy én már voltam itt.-erősködtem
-Lehet,hogy összekevered egy hasonlóval.-mondta Harry,de mikor beléptünk csak egyre erősebb lett az érzés,miszerint én már voltam itt.
-Tényleg voltam már itt.Nem keverem össze másikkal.
-Igen,már tudom. Niall hozott el  ide az első nap még mielőtt bemutatott volna nekünk.-mesélte Harry
-Niall?-kérdeztem vissza
-Ja.-válaszolta
Miközben vacsoráztunk Harry rengeteg dolgot mesélt a többiekről és magáról is. Elmesélte,hogy hogyan is lettek híresek,hogy milyen volt találkozni és összeszokni a többiekkel.Akármiről is próbált velem beszélni nem tudott,mert lehet,hogy testileg ott voltam vele,de akármennyire is szerettem volna lelkileg is ott lenni,nem ment.Úgy éreztem,hogy egyre több mindent akarok tudni Niall-ről. Magam sem értettem,hogy miért,de folyton ő járt a fejemben.Vajon most mit csinál?Miért mondta a szobámban azt,amit mondott??

Mikor végeztünk a vacsorával  Harry-vel,elmentünk egy közeli parkba sétálni.
-Harry...
-Igen?
-Fázom-nevettem
-Gyere ide.-húzott maga mellé a padon ülve.A két kezébe zárta a kezeimet,rálehelt és dörzsölte őket,majd magához ölelt.
-Megyünk?-kérdeztem,mikor már tényleg szét fagytam
-Menjünk álltunk fel a padról és vissza sétáltunk a kocsihoz.