8.Rész~Harry

A fiúk beszálltak az autóba és hazamentek.Mikor hazaértek mindenki elment fürödni,majd lefeküdni. Niall nem tudott aludni,így átment Danica szobájába és az asztalra kitett képét nézte,miközben erősen magához szorította a párnáját,amiből Danica illata áradt. Kiszedte Danica képét a keretből és magához szorította,majd befeküdt az ágyába és nézte.Lassan elnyomta az álom.
A többiek már aludtak,kivéve Harry-t.
Harry az ágyának a szélén ült,könyökét a combjára téve és kezével fogva a támasztotta a fejét.Ekkor megszólalt a telefonja,amit ráérősen előhúzott a zsebéből,majd felvett.Egy pillantást sem vetett a számra csak a füléhez emelte.
-Igen?Ki az?-szólt bele. Rendkívül késő volt már a telefonos beszélgetésekhez.
-Ha azt szeretnéd,hogy életben maradjon a lány,akkor azonnal gyere a spinné lakásához.-válaszolt a telefonba egy hang, azt követően letette.
Harry gondolkodás nélkül rohant ki a házból a kocsijáig és hajtott el.
Majdhogynem mindannyian felkeltek a hirtelen ajtó csapásra és az autó elsuhanására.
Niall rögtön felült az ágyon és lerohant a földszintre,de senki sem volt ott Liam-en kívül.
-Mi volt ez?-kérdezte Niall
-Valaki elment...-töprengett
-Hajnali háromkor?Ki?-jött az újabb kérdés,mintha Liam mindenre tudná a választ.
-Nem tudom.Nézzünk körül.-tanácsolta Liam. Bementek Zayn szobájába,de ő békésen szunyókált,azután Louis-hoz,aki szintén aludt,majd Harry-hez,akit nem találtak sehol.Tehát ő ment el.
-Hova ment ilyenkor?-tette fel a költői kérdést Niall
Liam és Niall helyett foglaltak a kanapén és vártak.A csend akkora volt,hogy már egymás lélegzett vételét is hallani lehetett,de nem tudtak mit csinálni.Aludni ne tudtak,ahhoz túl idegesek voltak mind a ketten. Harry után nem tudtak menni,mert nem tudták,hogy hol van,hova tart,így csak vártak,míg egymást követően telnek el a másodpercek,percek,órák.

 ***

Harry szél sebességgel hajtott Danica lakásához.Az ajtó nyitva volt,így egyből berontott a lakásba,ahol Danica-val találta magát szemben,aki a szoba közepén volt egy székhez kötözve a száján ragasztószalaggal.

Danica sírt,majd Harry rögtön odaszaladt. Danica próbált jelezni,de nem bírt hogyan. Harry finoman letépte a szájáról a ragasztószalagot-

-Vigyázz!-mondta Danica és ekkor hátba vágták egy fa székkel,ami arabokra tört a hátán Harry pedig a földre zuhant.

-Nee!-kiabálta sírva Danica,de senki sem hallotta a támadón kívül.
Danica könnyei patakokban folyt le az arcán,de nem tudod segíteni.
Harry próbált felállni a földre,azonban a támadója mindig vissza rúgta őt a padlóra.
-Mit?Mit akar?-kérdezte Harry a vért letörölve a szájáról
-Hogy szenvedj!-válaszolta az ember
-Ki bérelt fel?
-Magam végzem a munkám.-hajolt le Harry-hez és a szemébe nézett. Harry a meglepettségtől felhúzta a szemöldökét és szólalni sem tudott.
Danica semmit sem értett ebből.Miért van itt?Miért pont ő?Ki ez az ember?Harry ismeri?Egyáltalán Harry,hogyan került ide?
Kavarogtak a fejében a gondolatok.
-Harry!-kiabálta,ekkor Harry ránézett,felállt és elindult felé,de az egyén megállította és behúzott neki egyet. Harry állta az ütést és még egyet kapott.Egy másik személy újra letapasztotta Danica száját és a karjába szúrt egy injekciót,amitől pár percen belül elhallgatott. Harry még mindig a földön feküdt a sok ütéstől. Harry a padlón feküdt,a hapsi ráült és két kézzel,ököllel ütni kezdte. Harry szájából ömlött a vér.Mikor a férfi belefáradt felállt,azután megtörölte a ezét egy rongyban és jelzett a társának.
-Danica-futott oda Harry és rázni kezdte,de a lány nem válaszolt.
-Danica!Ébredj!Kelj fel!-rángatta,de semmi-Mit csináltattok vele?Mit adott be neki?-kiabált Harry.
-Sok sikert haver.-köszönt el a pasas tőle és elment.