Miután elmeséltem Rick-nek,hogy mit is érzek nagyjából elfogadta. Megegyeztünk abban,hogy elkezdünk lakást nekem,még ha nem is azonnal költözöm be,de nem sokára.
Rick,akárcsak én többször is elolvasta a levelet és tudtam,hogy valamit eltitkol.Szinte mindennap elolvastam és amellett,hogy naponta ezerszer szerettem bele Harry-be semmit sem találtam.
A levél elolvasása,Rick-nek a lelkizésem és,hogy ráébredtem szeretem Harry-t pontosan egy hete volt,ami azt jelenti,hogy három nap és karácsony. Oh,igen és ők még sehol sincsenek,ami azt illeti nem is lesznek.Ráadásul azóta sem sikerült egyikőjükkel sem beszélnem.Sem Harry-vel,sem Zaxoval.
Jobban mondva Zaxo-t körülbelül ezerszer hívtam,amellett milliónyi üzenetet küldtem neki,hogy nagyon fontos lenne.Erre ő egy napra rá visszaírt,hogy kikapcsolja a telefonját.Hát kösz!
Rick-el viszont már megtaláltuk az új lakásom.Nem nagy és nem is kicsi.Nekem pont,elég és jó.Nagy változás lesz egy ekkora ház után,de mindenhez hozzátud szokni az ember idővel.Talán nem is lesz nehéz elszakadnom innen.Nem azért...csak hát ez az egy hónap...szóval nem így terveztem.
Ami a munkát illeti George-ot idézve " Profi lettem".Szerintem is belejöttem kevesebb,mint egy hónap alatt és mostanában Rick már nem azért jön,hogy velem együtt szerepelhessen a képeken,hanem csak nézni.Igen,már egyedül is kimerek állni a kamera elé.Eddig összesen három kifutós bemutatón voltam,ami nem nagy szám más részéről,de az enyémről igen.Végig sétálni ezernyi ember előtt úgy,hogy el ne taknyolj közben.
A karácsonyra visszatérve már mindenkinek beszereztem a karácsonyi ajándékát.Úgy értem a srácoknak,Rick-nek,Stella-nak és persze a szüleimnek is,akiknek még ma elfogom küldeni az ajándékot,hogy karácsonyra odaérjen.Stella-ról jut eszembe...azt hittem,hogy miután a fiúk elmenne,majd sok időt fogunk egymással tölteni,de nem így lett.Semmi sem úgy történt,ahogyan én elképzeltem.Még az elején ugye itt aludt,de aztán a munka miatt haza kellett menni...ami igazán nem azt jelenti,hogy akkor már nem is kell beszélnünk.Esetleg átjönnie,hiszen mi még sem vagyunk annyira messzire egymástól,mint a fiúkkal.Nem értem mi van velük.Mit tettem,hogy ezt érdemlem?Fogalmuk sincs mennyire fáj ez nekem...
De erős vagyok!Még sem sírhatok karácsonykor!Vagy előtte pár nappal,mellékes.Miközben én az ágyamon ültem a laptopom-al az ölemben és igazából teljesen másfele kalandoztam,nem is figyelve a laptopom-ra,amin nem mellesleg egy film ment,de mindegy...megszólalt a telefonom,amire egyből felkaptam a telefonom és nagyjából szépen fogalmazva elhajítottam a laptopom-at az ölemből és az íróasztalhoz rohantam,amin a telefonom pihent.Ezalatt a tíz másodperc alatt az forgott le a fejemben,hogy ki hívhat.Biztos Zaxo az és bocsánatot akar kérni vagy Harry és elmondja mennyire hiányzom és szeret.Esetleg Louis,hogy közölje teljesen ki van Stella hiányától,Liam aki apáskodik és afelől érdeklődik,hogy jól vagyok-e vagy Niall.Aki...akivel fogalmam sincs miről beszélnénk,de legalább beszélnék végre valamelyikükkel.
Aha,ja.Én ezt képzeltem,de ismét nem így lett,mily meglepő.
-Szia Stell!-köszöntem a telefonba.Igazából neki is örültem.Biztosan van valami híre a srácokról.Nem tudom elhinni,hogy Louis kibírná anélkül,hogy beszéljenek,de persze mellette nagyon is haragudtam rá,hiszen ő sem foglalkozott velem.
-Szia!Hallottad a hírt?-kérdezte izgatottan egyből belevágva a közepébe.
-Milyen hírt?-érdeklődtem és a szívem a torkomban kezdett el dobogni.Valami történt?Később jönnek haza?Ugye nem?Mond már,hogy nem,könyörgöm!
-Oh.-hallottam a hangját,amiből már nem sejtettem jót.-Szóval...akkor...én nem is hívtalak.-köszönt el angolosan,majd leakarta rakni rám a telefont,de megakadályoztam.Még mit nem!Tud valamit,amit én nem,amit tudni akarok,mert tudom,hogy a fiúkról van szó.
-Szóval ki vele!Mit tudsz,amit én nem??
-Ugyan,semmit.Mit tudnék?
-Stella!Könyörgöm ne játsszuk ezt a játékot most.-szinte már a sírás kerülgetett.-Amióta elmentek,szinte semmit sem hallottam felőlük.
-Ezt hogy érted?-lepődött meg Stell
-Úgy,hogy nem hívtak,nem skype-oltunk.Semmi.Nagy nulla.Hiába hívom őket semmi.-és ekkor sírtam el magam
-Mi?Én ,majdnem mindennap beszélek Louis-al.-válaszolta és én egyből kiakadtam.Hogy mi?Mindennap beszél vele?És én?Akkor nekem miért nem válaszolnak??Stella hamar rájött,hogy ezt nem kellett volna mondani,de már késő volt.
-Stella...-szipogtam.-velem miért nem beszélnek?-kérdeztem tanácstalanul.Ő mégis többet tud nálam.
-Danica,ne haragudj ,de nem tudom.Igazából az a helyzet,hogy én sem beszélhetnék Louis-al,de Lou terméseztessen nem tudja ezt betartani.
-Történt valami??
-Nem tudom.Lou nem szereti,ha erről vagy éppen rólad faggatom.Nem válaszol semmire,ami azzal lenne kapcsolatos,hogy mi történik a többiekkel,miért nem beszélhetünk és stb.
-Szóval így állunk...-mondtam halkan,bár Stel is hallotta.Nem rá céloztam és ezzel ő is tisztában volt.De most erre mégis mit kéne reagálnom?Itt lakom a házukban lassan egy hónapja nélkülük és semmi.Azt ígérték mindennap beszélni fogunk,hogy bármi bajom van csak nyugodtan hívjam őket.Persze közbe még bezavart ez a hülye levél is,ami miatt szerelmes lettem Harry-be,akiről kiderült,hogy nem is kíváncsi rám és legjobb barátom,Zaxo...mégis,hogy tehet velem ilyet?!Ezek után már nem igazán volt kedvem Stella-val beszélni,akármennyire is szerettem volna.Annyi mindent el akartam mondani neki és persze őt is meghallgatni,de ez most teljesen lelombozott.És az egész napomat is.
-Stella,lerakom.-búcsúzkodtam
-Oké.Szia!-köszönt el,majd kinyomtam.Visszafeküdtem az ágyamra és csak zokogtam.Mindenért.Amiatt,hogy megismertem őket.Most teljesen tisztán láttam végre és rájöttem,hogy igaza van Rick-nek.Ők egy perc alatt túl teszik magukat rajtam én meg itt maradok egyedül megtörve,soha ki nem heverve ezt a fájdalmat.Legszívesebben azonnal eltűntem volna és kedvem lett volna felpofozni mindegyiket és a ajándékokat,amiket vettem kidobni a kukába,de nem tettem semmit.Csak az ágyamon zokogtam,míg be nem jött Rick.
-Menj ki!-küldtem el azonnal,amint meghallottam az ajtó nyitódását.Nem hallottam,hogy válaszolt volna csak hallottam,amint közelednek a léptei.
-Kérlek menj el!-kiabáltam még mindig rá nem nézve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése