Fogalmam sincs mit képzeltek a többiek.Hogy,majd mindent elfelejtek és úgy csinálunk,mintha mi sem történt volna?Jó lett volna,de sajnos rosszul gondolták.Ráadásul arra sem voltak képesek,hogy a szobám elé jöjjenek.Nem, helyette Stella-t és Rick-et küldték ide,mellesleg az utóbbit nem is ismerik.
Hát mondhatom ez a legszebb karácsonyom.A szobámban töltve.Remek!
Míg ők odakint beszélgetnek,isznak,esznek és jól érzik magukat én itt bent egyedül vagyok a szobámban és senkit sem érdekel igazán.Hiszen nem jöttek fel értem...!Szerintem már arról is megfelejtkeztek,hogy létezem.
Fél nyolckor keltem fel magamtól,majd elindultam fürödni.Egy reggeli zuhany mindig jót tesz.Mivel nem szándékoztam kimenni a szobámból,így nem vittem a fürdőszobába semmit csak törölközőt.Úgy gondoltam,majd utána felöltözöm,ha egyáltalán lesz hozzá kedvem.Végül is minek?Nem áll szándékomban kimenni és úgy veszem észre nekik sincs szándékukban,hogy akár megpróbáljanak bejönni.A zuhany alatt csak fél órát tudtam tölteni,ami nagyon kevés,ahhoz képest,amennyit valójában el szoktam tölteni a víz alatt,de most úgy éreztem,akármi történik velem az rossz.Semmi sem jó.A magányomban semmit sem tudtam csinálni csak agyalni.Ahogy a forró vízcseppek hozzá értek a bőrömhöz,majd végig folytak rajta kirázott a hideg.
Fürdés után beletekertem magam egy törölközőbe a hajam pedig vizesen tündökölt a vállaimon. Visszafele menet a szobámba valami zajra lettem figyelmes.Egyből a zaj felé kaptam a fejem,ami az ablakomtól jött,majd pár perc múlva Zaxo esett be rajta.A szemöldököm felszaladt az egekig,majd vártam valami magyarázatra.Sok szempontból is.
-Te mégis mit csinálsz?-kérdeztem a padlón fetrengő Zayn-t.Nem éppen úgy gondoltam,hogy ez lesz,majd az első mondatom hozzá,de már semmi sem úgy sül el,ahogyan azt én szerettem volna.Zaym felállt és így már velem szemben állt,majd végig nézett rajtam és megállapodott a szememnél.
-Ne haragudj!-válaszolta.Aha,oké.Ennyi??Azt ígérte,hogy akármi történik azonnal hívjam és ő rögtön válaszol,ehhez képest csak annyit küldött,hogy kikapcsolja a telefonját,gondolom a sok hívás értesítőm miatt.Mellesleg éppen egy szál törölközőben állok előtte,de semmi baj.Tényleg semmi.
Elégé szúrós szemmel néztem rá,de ő csak mosolygott.Mégis mit képzel magáról?Most már a Zaxo nevet sem érdemli meg.Visszavonom és soha többet nem hívom úgy,hogy Zaxo.
Mivel Zaxo,vagyis Zayn,bocsánat.Szóval mivel ő nem válaszolt és egy szót sem akart szólni így én belekezdtem.
-Utállak!És ezt most komolyan mondom!Tűnj el a szobámból.És nem nem nyitom ki azt ajtót.Menj arra amerről jöttél.Mellesleg mondhatom te aztán igazi barát vagy!'Bármikor hívhatsz!Neked mindig felveszem!'-idéztem a szavait.Zayn csendben hallgatott miközben én artikulálva mondtam és mondtam neki a magamét.-Nem fogom megvárni míg ti jelentitek be,hogy menjek el.Még ma elmegyek csak még összepakolom a cuccomat.De tökmindegy hiszen titeket semmi sem érdekel.Nem is értem miért vártam eddig??Tudhattam volna,hogy egy hónap alatt sikerül új csaj találni,akire lecseréltek.Nyilvánvaló,hogy ezért nem válaszoltatok az üzeneteimre és hívásaimra.Jobb dolgotok volt ,mint velem foglalkozni.Én csak nem értem,hogy akkor miért volt ez az egész??Miért történtek dolgok,ha tudtátok,hogy ez lesz??Miért nem mondtátok meg már azelőtt ,mielőtt elmentettek volna?!Miért volt jó nektek,hogy játszadoztatok vele?Gondolom közösen terveltétek ki ,hogy 'Törjük már össze egy lány szívét...'.Biztosan unatkoztatok egyedül.Egyáltalán ki az a lány,aki tegnap mellettetek állt?És mit kerestek itt ,ilyen hamar??-bőgtem el magam,majd elkezdtem ütni Zayn mellkasát egyre erősebben.-Nem bírom.Nem bírom.Annyira szeretlek titeket.Annyira fáj.-zokogtam.Zayn magához ölelt és a hátamat simogatta.Eltoltam magamtól és...és kapott tőlem egy pofont.Nem hiszem el,hogy még most sem tud megszólalni.
-Nica!-nézett rám döbbenten
-Oh,ne!Ne Nica-z itt nekem!Megérdemelted.Ez a legkevesebb.Most pedig azonnal válaszolj minden kérdésemre vagy távozhatsz az ablakon keresztül.
-Oké csak nyugodj le.
-Én nyugodt vagyok.Már egy hónapja csak nyugtatom magam szóval te csak ne mond,hogy legyek nyugodt!-ütöttem meg újra,de most a vállába
-Jól van!Csak ne ütögess már!-fogta meg a csuklómat
-Engedj el!És beszélj!-rántottam ki a kezei közül
-Oké,de nem szeretnél előtte felöltözni?-nézett végig rajtam újra
-Azzal most ne törődj!-foglaltam helyett az ágyamon.Zayn leült mellém és vett egy mély levegőt.
-Meg akartunk lepni.Ezért jöttünk hamarabb,mint kellett volna.-válaszolta
-Ennyi??Hol van a többi magyarázat??-követelőztem
-Azok nekem túl bonyolultak.-tette fel a kezét
-Pedig muszáj beszélned!
-Jó,jó.Mondom.Nem beszélhettem veled.Nem engedték.Megbeszéltük,hogy nem beszélünk veled.
-Aha,értem.És ,ha valami bajom történt volna??
-Tudtuk,hogy nincs semmi bajod.Tartottuk a kapcsolatot George-al és Nicole-al is,amellett pedig még Rick el is.
-Tessék??-meredtem rá kidüllesztett szemekkel.-Mi van Rick-el??Honnan ismered?
-George-on keresztül tudtam meg a számát,majd felhívtam és beszéltem vele.Utána mindig őt hívtam,ha tudni akartam ,hogy mi van veled...
-Aha...és miért nem engem??
-Mert Ha...úgy értem...szóval...nem lehetett.Féltem,hogy ha beszélnék veled elárulnám a titkot.
-Milyen titkot?Mi van Harry-vel?-tudtam,hogy Harry-t akart mondani.Le sem tudja tagadni.Sajnos,amint meghallottam a nevét,még ha csak félig is akkor is a szívem zakatolni kezdett és úgy éreztem kezd szűkössé válni a hely.
-Oh istenem,hogy ezért még mennyivel fognak nekem tartozni!-fogta a fejét Zayn.-Nem mondhatom el.Nem én!-fogta meg a kezemet.-Danica mindenről tudok veled kapcsolatban még ha nem is voltam itt.
-Ezt hogy érted?-értetlenkedtem
-Tudok a levélről.-sütötte le a szemét.Hogy mi?!
-Mi?-döbbentem le.Úgy éreztem csoda,hogy ennyit ki tudtam nyögni.Zayn nem válaszolt.Tudtam,hogy ez már nem jelent semmi jót.Igazából nem is vártam semmi jót,azóta,mióta megláttam őket...és egy bizonyos lányt aki ismeretlen számomra,de úgy érzem nem sokáig.
-Nem ő írta.Nem tőle van.-döbbentem rá.Amit akkor,ott éreztem senkinek sem kíván,hogy valaha is érezze.Oktalanul szerettem bele Harry-be.
-Annyira sajnálom!-ölelt magához.Nagyon fájt.Leírhatatlanul.Csalódást éreztem.Több ember iránt is egyszerre.Úgy éreztem átvertek,de nagyon csúnyán.Rajtam kívül mindenki tudta,de senki sem szólt.Tudta Rick és nem mondta el,pedig mindennap látta,hogy mennyit sírok és szenvedek.
-Ha mindenki tudott róla,miért nem szóltatok?Miért hagytátok,hogy idáig fajuljon a dolog...Zayn!Belé szerettem.A levél miatt és nem is ő írta.
-Senki nem tudott a levélről.Csak én és Rick.
-Ez nem mentség!
-Sajnálom,de nem hozhattuk fel ezt a témát ott a fiúkkal...
-Miért??Miért nem?Akkor menjünk és beszéljük meg most.
-Nincs itthon Harry...
-Hogy?
-Nincs itt.
-Miért?
-Danica nem volt elég ennyi?Miért akarod kínozni magad?
-Én nem akarom,de muszáj tudnom végre a válaszokat!
-Niall írta a levelet...és a lány,akit láttál Harry barátnője.-adott válasz végre a két legfontosabb kérdésemre.Bár ne lettem volna kíváncsi.Bár visszamehetnék az időbe.Bár megváltoztathatnám a múltat.Mindent másképp csinálnék.Talán addig visszamennék,hogy még azt is elkerüljem,hogy összefussak Niall-el.Sejtettem,hogy valakinek a barátnője és valahol,mélyen legbelül tudtam,hogy Harry-é,de az ellenkezőjével áltattam magam. Hiszen azt hittem,hogy ő írta nekem a levelet.Olyan hülye vagyok!Egyértelmű volt,hogy Niall írta,de akkor mégis mit keresett Harry-nél?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése