46.Rész~Ajándékozás

Mindannyian leültünk a kanapéra és köré. Louis jelentkezett elsőként,hogy átadja az ajándékát Stella-nak. Lou felállt körbe nézett és összemosolygót Liam-el. Valami nagy dologról van szó,amit Liam is tud. Louis térdre ereszkedett Stel előtt,mire Stel a szájához kapta a kezet,ahogyan mi is.

-Haver!-szólt Zayn.-Mire készülsz?? -Fogd már be!-szóltam rá -Stella...hozzám jönnél?-kérdezte Lou a zsebéből előhúzott gyűrűs dobozt kinyitva -Igen!-válaszolta boldogan Stel és a nyakába ugrott -Azta!!!-ölelt meg engem is -Gratulálok!-mondtam,majd Trixie-ék is gratuláltak és mindenki.Karácsonykor megkérni valaki kezet?Merész és csodálatos.Ráadásul ma van Louis szülinapja is.

Harry egy nyakláncot adott Trixie-nek a lány boldogan felvette,majd ő is átnyújtotta az ajándékát.Egy páros belépő egy foci meccsre.
Már szinte mindenki mindenkinek átadta az ajándékát kivéve Niall-t.
-Niall?-kérdezte Lou
-Igen?-nézett rá Niall
-Te nem adsz semmit Dan-nek?-kérdezte Lou ,mire én is és mindenki más is Niall-re és Louis-ra néztünk.Niall felállt,majd Louis-hoz ment és valamit a fülébe súgót.
-Mindjárt jövünk.-mondta Lou és kimentek a konyhába
-Vajon miről van szó?-ült le mellém Stel
-Nem tudom.-vontam meg a vállamat. Stel még mindig a gyűrűjét nézegette.
-El sem hiszem.-gyönyörködött benne
-Igen.Nagyon szép!-válaszoltam.Miért mentek el?Mi történt?
Pár perc múlva a két fiú visszajött.Lou leült Stella mellé és átkarolta,majd rám mosolygot.Niall csak megállt,nem ült le.
-Dan...jönnél egy kicsit?-kérdezte
-Persze.-válaszoltam és már fel is álltam,majd követtem őt a konyhába.-Szóval-álltunk meg a pult előtt
-Eltűnt az ajándékod.-hajtotta le a fejét
-Mi?-mosolyogtam
-Volt egy ajándékod,de nem tudom hova tűnhetett.
-Ugyan már!Elég nekem az,hogy végre itt vagytok.Semmi másra nem vágyom.-öleltem meg Niall-t,ak viszonozta az ölelést és egy puszit nyomott az arcomra

-Akkor nem haragszol?-nézett a szemembe

-Nem.-válaszoltam,majd egy puszit nyomott a számra.Tágra nyílt szemekkel bámultam rá.Elengedett és visszasétált a többiekhez.
Én még ott álltam lesokkolt állapotban,mikor hirtelen arra lettem figyelmes,hogy valaki hátulról a derekamnál fogva megölel és a fejét a vállamra teszi.Azt hittem,hogy Niall jött vissza ,esetleg Zayn hülyéskedik,de egyik sem talált.
A fej felé fordultam és Harry-t láttam.
-Mit csinálsz?-kérdeztem és rögtön megfordultam kibújva az öleléséből
-Gyere.-fogta meg a kezemet és húzni kezdett maga után a szobájába.
-Harry mit akarsz?-néztem rá kissé megijedve.
-Téged!
-Harry!Neked barátnőd van,aki nem mellesleg csoda szép,okos,kedves és aranyos.Aki szeret téged!Mit akarsz??Harry!
-Téged akarlak.
-Trixie szeret!Miért engem akarsz?
-Mert.Csak.Téged.Akarlak!-szorított erősen magához és megcsókolt. Gondolkodás nélkül elkaptam a fejem és pofon vágtam.
-Szemét!-vágtam rá az ajtót.Az ajtó előtt Zayn állt érdeklődő fejjel.Nem szóltam egy szót sem.Felszaladtam a szobámba és becsaptam az ajtót.Zayn kopogás nélkül bejött és leült mellem a földre.
-Mi történt?
-Semmi
-Nica!Nem vagyok hülye!Miért voltál a szobájában?
-Én nem tudom...megcsókolt,de nem hagytam...akármennyire is szerettem volna nem hagytam. Barátnője van,aki szereti.Nem csalhatja meg!Nem velem.Semmit sem tud Trixie.
-Nica...büszke vagyok rad.-ölelt magához
-Olyan nehéz volt.
-De sikerült.
-Miért kell kételyeket kelteni bennem?Mikor végre elfelejtem mindig csinál valamit.
-Kop-kop!-nyitott be a szobámba Niall.Gyorsan letöröltem a könnyeimet.
-Jól vagy?
-Persze csak Zayn mondott valami meghatót.
-Igen?-kérdezte Zayn
-Igen!-mondtam szúrós szemekkel.
-Ja,igen.Egy filmről meséltem neki.
-Milyen filmről?-kíváncsiskodott Niall
-Egy jó filmről.
-Bővebben??
-Nica-nak mar elmeséltem. Ugye nem akarod,hogy újra sírjon?!
-Nem.Persze,hogy nem.
-Akkor jó!-válaszolta Zayn és kiment a szobámból.Niall leült mellém.
-Semmilyen filmről sincs szó,ugye?-lökött meg
-Nincs.-ráztam meg a fejem
-Akkor mi a baj?Mi ez az egész?Annyira vártam/vártuk már ,hogy végre itthon lehessünk veled,de mindenki fura.
-Igen,én is vártam,de sok minden történt.
-Mire gondolsz?Oh,Trixie?-nézett rám.Csak bólintottam.
-Is.
-Hatalmas boldogsággal jöttem haza,tudva azt,hogy Harry-nek barátnője van és végre ...mi is boldogak legyünk.-kulcsolta össze a kezét az enyémmel.-de nem így van.Te...szereted őt?-csuklott el a hangja.Nem is kérdésnek szánta,ez már válasz volt számára.
-Nem.-szóltam halkan és megráztam a fejem
-Dan...akkor miért vagy,olyan fura?-kérdezte,mintha nem hinné el,amit mondtam
-Nem vagyok fura.Megijedtem,hogy Trixie mindent megváltoztat és velem nem fogtok törődni.
-Úgy érzem megnyertem a fogadást.
-Mit?
-A fogadást.Abban egyeztünk meg,hogy két hónapom van arra,hogy bebizonyítsam ,hogy szeretsz minket.
-Tehát nyertél.
-Igen.
-És miben fogadtunk.
-Azt inkább most megmutatom.-hajolt közelebb és megcsókolt.
-Egy csók?
-Egy csók.-válaszolta.-Nem kell félned semmitől.Mostantól itt vagyunk. és nem cserélünk le sem Stella-ra,sem Trixie-re.Senkire.Többet nem hagyunk itt egyedül.-döntötte a homlokát az enyémnek
-Megígéred?
-Megígérem.